Nagy ívben … a Te jogaidra!

Az emberek annyira elkényelmesedtek a „fejlett világban”, így Európában is, hogy azt hiszik, természetesen jár nekik, hogy szabadon mászkálhatnak az utcán, eldönthetik hová költöznek, kifejthetik politikai nézetüket és abban a templomban imádkoznak, amelyikben csak szeretnének és nyilvánvalóan nem rabolják el a barátnőjüket a nyílt utcán. Úgy vélik, hogy ők és szeretteik nem válhatnak a felsoroltakkal ellenkező barbárságok áldozataivá.

Mekkora tévedés, ráadásul nem is sejtik, mekkora veszély leselkedik rájuk!
Amíg itt, igen itt, Magyarországon nem tűnik el valakinek a gyereke végleg és nem kerül el Franciaországba vagy más „fejlett demokráciába” szexrabszolgának, addig homokba dughatja a fejét azzal kapcsolatban, hogy Európában hazánkból kerül a legtöbb ember az európai bordélyházakba.

Aki továbbra is szeretne abban az álomvilágban élni, hogy az emberi jogok egész jól érvényesülnek, az utazgasson csak körbe a Debrecen körüli tanyákon, de ne lepődjön meg rajta, ha nem talál majd barátságos fogadtatásra, mert ahol nyugdíjasokat és másokat rabszolgaként tartva dolgoztatnak a földeken vagy az állattartásban, ott nem örülnek a kíváncsi szemeknek. Nem Afrikáról beszélünk! Persze, ugye az hihetetlen, hogy a kétezres években valaki számára nem adatik szabadság, hanem disznóólban rendeznek be neki “szállást”.

Vallási diszkrimináció…, az végképp abbamaradt a felvilágosodás után! Igen? Minden iskolában ugyanannyi az egy gyermek oktatására szánt állami támogatás? Ugyanez a téma: Megkérdezhetsz pár embert, „hátha” vannak olyanok, akik világnézetük, vallásuk miatt veszítették el munkahelyüket. Bármely vallás képviselői szabadon bérelhetnek helyet egy budapesti közterületen?

Persze sokkal nagyobb nyilvánosságot kap, hogy Afrikában származási alapon százezreket irtanak ki más népcsoportok, de nekünk is idáig kellene süllyedni ahhoz, hogy felébredjenek azok, akik fülük botját se mozdítják az emberi jogok védelmében? Erre nem mentség az, hogy rózsaszín ködben ábrándozunk ahelyett, hogy szembenéznénk a körülöttink lévő valósággal.

A civilizációk törékeny dolgok és hanyatlásuk kezdetét az emberi jogok gyengülése és az erkölcsök általános hanyatlása jelzi előre!

A tétlenség okai

Az emberek azért szeretnek a többséghez tartozni, mert nem szeretnek tévedni. A többség azonban így van az életével: „Kösz, jól vagyok!” Ez a rövid mondat és az a gondolat, amit ez hordoz, teljesen megakadályoz bennünket abban, hogy igazán szembenézzünk a kétezres évek elején élő ember helyzetével. Ilyen áron nem szeretnék a többséghez tartozni!

Ha nem azt mondanánk, hogy „kösz, jól”, akkor olyan igazságokról és veszélyekről kellene helyette beszélnünk, melyeket kimondva már nem élhetnénk tovább átlagosnak és hétköznapinak vagy jól menőnek tűnő életünket. Sokan hiszik azt, hogy ahhoz, hogy holnap úgy élhessenek, mint ma, elegendőnek tűnik csak nem változtatni azon, ami működik. A kerítés is bízik abban, hogy fennmarad, de ennek az a végeredménye, hogy pár év alatt ellepi a rozsda. Van egy szomorú hírem!
Akármennyit is jutott előre az emberiség az évszázadokon keresztül, azt az eredményt újra és újra kikezdi a rozsda.

Egy vívmányért „újra vívunk”

Ha korábban rabszolgát tartott, ma pedig nem, akkor ma már nem látja jelentőségét, hogy nincs többé rabszolgaság. Úgy hiszi, ez egy elért vívmány, pedig téved. A vívmányokért újra és újra meg kell küzdeni. A vívmányoknak továbbra is energiát kell adni, hogy fennmaradjanak. Ha választójoga van a nőknek, akkor ezért már nem kell harcolni? Nem nehéz megjósolni, hogy a választójog megbecsülésének következménye a választójog szűkülése akár nők, akár mások számára.

Martin Luther King eleget menetelt a bőrszín szerinti megkülönböztetés eltörléséért. Gandhi eleget menetelt hazája békés felszabadulásáért. Ugyancsak ő eleget éhezett önként a vallási türelem indiai megteremtéséért. Téves következtetés, hogy ezért nekünk már nem kell menetelnünk, éheznünk, vagy tüntetnünk a jogainkért? Észre kellene vennie minden mai humanistának, hogy minden időben vannak olyan emberek, akik a kivívott ilyen vagy olyan szabadság eltörlésén dolgoznak.

Az emberi jogok nem maradnak fenn maguktól, ahogyan semmilyen emberi építmény sem tart ki sokig karbantartás vagy hozzáépítés nélkül.

Kiknek a feladata?

Mondhatjuk, hogy majd valamilyen demokraták harcolnak érte, vagy hogy ez kormányok feladata, de ez csak annyit jelent, hogy másoktól várjuk, hogy tegyenek érte. Jogod van a munkahelyedhez, ha jól dolgozol! És mi van, ha a vallásod nem tetszik a főnöködnek vagy a tulajdonosnak? Akkor hol van a megélhetés biztonsága és hol van a szabad vallásgyakorlás, mint korábban már kivívott emberi jog? Tulajdonhoz való jog? Megtudod mennyire létezik, csak felejtsd el párszor az építményadó befizetését!

Csak akiknek alapállásuk az, hogy homokba dugják a fejüket a cselekvés elkerülésére, csak azok hiszik, hogy nem kell folyamatosan kiállni az emberi jogokért és a szabadságért, melyeket mai formájukban a második világháborút követően fogalmaztak meg. Sok fantasztikus filmben jósolják azt, hogy a Földön létrejönnek majd olyan területek, melyekben csak bizonyos gazdasági kaszt tagjai tartózkodhatnak. Amennyiben ez magvalósul – bár részben már múltidőnek is tekinthető -, akkor annak egyik fő oka az lesz, hogy egyrészt megengedtük távoli földrészek és lakóik kihasználását, másrészt pedig az, hogy mint egyén nem gondolkodtunk más emberek fejével, nem képviseltük az ő érdekeiket.

Szép és kényelmes jelenünk

Legyen szép jelenünk, mert továbbra is vallom, hogy bármi, ami kevesebb, mint boldogság, az nem méltó az emberhez. Ettől még támogathatunk olyanokat, akik azon igyekeznek, hogy ne vesszen a múlt ködébe, hogy vannak és kellenek emberi jogok, amelyek megillettnek minket pusztán azért, mert embernek születünk. Nem egy ilyen önkéntes szervezet van, de léteznek, mint például a Fiatalok Az Emberi Jogokért Magyarország Alapítvány.  Aki tenni akar a témában, annak javaslom őket. Általam nagyra becsült vezetőjük és elérhetősége: Rajkay Emőke, +3620-9162-167, yfhr.info(kukac)gmail.com

Szeretettel: Novák Ferenc
társ a nevelésben

  1. Kele Anna

    2017. szeptember 29. at 7:26 de.

    A napokban tárgyalnak a Világkereskedelmi Szervezetben (Genf) egy olyan fontos, figyelemre méltó témáról mint a nemek közötti egyenlőség ! Mi köze egy kereskedelemmel foglalkozó szervezetnek a nők egyenjogúsításához ? Nagyon sok országban, családban a nők még ma is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az általuk előállított termékek, szolgáltatások azért kerülhetnek olcsón a világpiacra, mert a bérük jóval alacsonyabb az azonos munkát végző férfiakénál vagy a más országokban munkát végző nőkénél. Van azonban egy óriási szemléletbeli probléma: bizonyos helyeken a nők jól érzik magukat ebben a szerepben (hagyományok), ellenszolgáltatás nélkül megtesznek mindent és cserébe csupán tiszteletet várnak. Van-e joguk hozzá ? Az emberi jogok kiterjednek-e azok védelmére, akik önként választják a lemondást és nem hajlandók “pénzre váltani” minden szolgáltatást ?

    1. Novák Ferenc

      2017. szeptember 29. at 9:59 de.

      Igen, Anna! Ezek izgalmas kérdések mindkét irányban. Kétségtelen, hogy az utóbbihoz is lehet joga az embernek, azonban szükségesnek látom, hogy tájékoztatva legyen minden lehetőségéről, mielőtt valaki saját maga korlátozásába kezd, tehát ne nyomás alatt mondjon le valamilyen szabadságról, ha már teszi. Kíváncsian várom, hogyan foglalnak majd állást azon a konferencián!

    2. Ferenc Novák

      2017. december 24. at 1:08 du.

      Kedves Anna!
      Ha írnál az általad említett témáról egy cikket, akkor tudnák számára egy jó helyet, ahol megjelenhetne.
      Mit szólsz?

Comments are closed.